Csökkent a hitelkihelyezés az első félévben

A PSZÁF közzétette második negyedéves gyorsjelentését, amelyből érdekes következtetéseket lehet levonni (egyszerű verzió a portfolio.hu-n). Elsőként: sok a bedőlt hitel, de egyenlőre korántsem annyira durva a helyzet, mint sokan gondolták. Másrészt: a nettó hitelkihelyezés csökken, ami arra utal, hogy még befelé tartunk a válságba.

1. Tart-e még a pénzínség (credit crunch) Magyarországon?

A bankszektor mérlegének 6,4%-os összehúzódása ezért túlnyomó részben a forint erősödésének köszönhető. Ez a hatás legnagyobb mértékben a hitelállomány dinamikáját befolyásolta, ami forintértéken számolva 11,3%-os csökkenést mutatott a vizsgált negyedév során. A devizában denominált hitelállomány változásából az is látható, hogy annak csökkenése majd 4%-ponttal haladta meg az említett devizák leértékelődésének mértékét. Ez arra utal, hogy a devizahitelek állománya a devizaárfolyam hatását kiszűrve, azaz tranzakciós alapon is csökkent a vizsgált időszakban, ráadásul olyan mértékben, amit a forinthitelek 2% körüli állománynövekedése nem kompenzálhatott teljesen. Mindezek fényében megállapíthatjuk, hogy 2009. második negyedévében a bankrendszer tranzakciós alapon számított hitelállománya valamelyest zsugorodott, ami a vállalati hitelek esetén nagyjából 2%-os, a lakossági hitelek esetén pedig 0,5% körüli csökkenést jelentett.

A válasz tehát: IGEN. A gazdaságban lévő pénz mennyiségét két dolog befolyásolja. Az egyik a jegybank által létrehozott és menedzselt monetáris bázis (pénzjegyek és a kereskedelmi bankok központi banknál tartott tartalékai). Ezt azonban mindenkor sokszorosan meghaladja az bankok által aktuálisan befogadott betétek, és kihelyezett hitelek mennyisége. A hitelből a pénzt az emberek elköltik valamire, ebből valaki fizetést húz, amit betesz a bankba betétként, amit a bank ismételten kihelyez hitel formájában, és így tovább - a hitelek által tehát a monetáris bázis megsokszorozódik (bővebb magyarázathoz lásd Mish szemléltető elemzését). A bankbetétben tartott "pénz" igazából nincsen a "bent bankban": addig, amíg ki nem veszem, valaki más használja - pl. épp kifizeti a kőműveseket egy építkezésen. A tágabb értelemben vett pénz tehát egy rész monetáris bázisból, és kb. 10x ennyi "fizetési igérvényből" áll. A rendszer azért működik, mert egy adott napon az emberek a bankban tartott pénzüknek csak kis részét használják.

A nettó hitelkihelyezés csökkenése a gazdaságban mozgó pénz mennyiségének a csökkenését okozza. Sok év folyamatos eladósodása után az emberek elkezdték visszafizetni az adósságaikat, visszafogják a fogyasztást, nem vesznek új autót, új lakást. Ez, az exportok hasonló visszaesésével együtt szükségszerűen a GDP csökkenésével jár együtt. A válság tehát jelenleg még nagyban tart.

2. Miért csökken a hitelkihelyezés?

A hitelkihelyezés csökkenhet akkor, ha a bankokból az emberek hirtelen egyszerre akarják kivonnni a pénzüket - nyilván ez nem lehetséges, hiszen a pénz ki van helyezve hosszú távú hitel formájában. Ez történik vajon?

A betétállomány 1% körüli negyedéves csökkenése mögött a forint betét állományok stagnálása, illetve a devizában elhelyezett betétek 4%-ot meghaladó csökkenése állt. A deviza árfolyamhatást figyelembe véve azonban látható, hogy ez a kismértékű visszaesés tranzakciós alapon növekvő deviza betétállományokat jelent. Legjelentősebb aktivitást e téren a vállalati szektor mutatta, ahol a deviza betétállomány forintban kifejezve is közel 10%-kal bővült (tranzakciós alapon közel 22%-kal), míg a háztartások esetében a tranzakciós alapú bővülés 9,5%-os volt. Ezzel párhuzamosan a forintbetétek mindkét szegmens esetén csupán 1,5%-kal emelkedtek.

Kicsit bonyolultan van ugyan megfogalmazva, de a válasz NEM! Az 1% csökkenés annak tudható be, hogy a devizabetét-állomány (ami a betétek negyedét teszi ki) forintban kifejezett értéke a forint erősödése miatt csökkent. Ennek ellenére a januári roham óta cégek és a háztartások folyamatosan növelik a deviza betéteiket!

A PSZÁF adatai alapján (feltételezve hogy a betétek döntő része euró), durva becsléssel fél milliárd euró került elhelyezésre. A betétek hiánya tehét nem ok. A bankközi betétek állománya valamelyest csökkent ugyan, de ez egy sokkal likvidebb piac, valószínűleg ez sem ok, hanem inkább okozat. A hitelkihelyezés csökkenésének az okát nem a forrás, hanem az eszközoldalon kell keresni.

3. Hogyan állunk a bedőlt hitelekkel?

A portfolióminőség romlását jól mutatja, hogy a háztartások átlag alatti, kétes, illetve rossz minősítési kategóriákba sorolt hiteleinek aránya egy negyedév alatt több mint 1%-ponttal 5,2%-ra nőtt, míg ugyanez az arány a vállalati hiteleknél 1,5%-ponttal növekedett és 7,3%-on állt 2009. június végén.

Ezek súlyos számok, és a hitelezés visszafogása azt vetíti előre, hogy a bankok ezeknek a mutatóknak a romlására számítanak. Nem könnyű bankokra lebontott adatokat találni, néhány megbízható szám a nem teljesítő hitelekről (Non Performing Loan, NPL) (a teljesség igénye nélkül):

• OTP 2009 féléves jelentés: a magyar részlegnél 6.5% lakossági, 6.8% vállalati hitel NPL
• Raiffeisen 2009 féléves jelentés: a magyar részlegnél 5.3% NPL
• MKB 2008 vége, kétes+rossz, saját kalkuláció: 5% NPL
• CIB (Intesa Sanpaolo) 2009 március: a magyar részlegnél 4.6% NPL ("substandard & restructured")
• Erste bank 2009 féléves jelentés: a magyar részlegnél 4.0% NPL
• Unicredit 2009 január: a magyar részlegnél 2.7% NPL
• K&H (KBC group) 2009 március: a magyar részlegnél 1.9% NPL
• USA átlag (subprime-mal): 8.86%
  
• Tavaly év végén átlagosan még 2.6% körül volt ez a mutató Magyarországon
  

Persze nehéz ezeket a számokat összehasonlítani, tekintve hogy a bankok nem egységesek abban, hogy mikortól tekintenek egy hitelt "NPL"-nek, de feltételezem hogy tipikusan a 90 napon túli nem fizető állomány forintban kifejezett névleges összegének a teljes hitelállományhoz képesti arányáról van szó. De a baj nem pusztán az abszolút értékekkel van, hanem azzal, ahogyan az egekbe szöknek ezek a számok (pl. Erste):

Az Axa csoport magyarországi vezetője szerint:

Mi elég jól állunk, nálunk 7 százalék a minősített állomány, a keményen bedőlt hitelek aránya pedig körülbelül 1-2 százalék. Ez még nagyon jó szám: összpiaci szinten 5-10 százalék is lehet ez az arány, attól függően, melyik bankról van szó. Becslésem szerint eddig körülbelül 60-100 ezer ügylet dőlt be, ez a bankszektor által kibocsátott ingatlanhitelek nagyjából 8 százaléka.

Érdemes elolvasni a teljes cikket, érdekes egy bankvezér szájából hallani, hogy ilyenkor sajnos bizony a betéteseket és a többi, rendesen fizető hitelest fogják megkopasztani, hogy a rossz hitelek veszteségét ellensúlyozzák.

4. Milyen erős az összefüggés a portfólió minősége és a betéti- és hitelkamatok között?


A PSZÁF adatait felhasználva csináltam egy kis kutatást a legnagyobb magyar bankok körében (amelyekről információt tudtam szerezni), és arra jutottam, hogy legalábbis a HUF betétek esetében egyértelműen kimutatható: a hitel- és betéti kamatok közötti rés (spread) annál nagyobb, minél rosszabb a bank hitelportfóliója. Az EUR betétek esetén ez az összefüggés kevésbé nyilvánvaló, nagy a szórás az adatok között - valószínűleg ez a betétállomány nem annyira számottevő. (A táblázat lehet, hogy tartalmaz hibákat, megjegyzéseket szívesen fogadok)

Tanulság: olyan bankhoz érdemes menni, amelynek az átlagosnál jobb a portfóliója, mert az kisebb eséllyel fogja felsrófolni a hitelkamatot / megvágni a betétkamatot. Sőt, esetleg érdemes külön bankban tartani a betétet és a hitelt!

Szerepemből kiesve azt is meg kell, hogy jegyezzem, hogy ha a magyar betétesek nem lennének olyan kis ostoba lemmingek, mint amilyenek, akkor az OTP nem létezne. Igaz, hogy vannak alternatív lekötési konstrukciók (Net, Prémium csomag), amelyekkel a táblázatban szereplő lekötött betéteknél jobb hozamokat lehet elérni, de (EUR) betét- és (HUF) hitelkamataik rendszerint mindenki másnál rosszabbak. És most a válságban láthatjuk, hogy a porfóliójuk minősége is az. A bankbizottság szavaival:

Feltehetően az OTP bankcsoport lakossági piacokon hagyományosan domináns szerepe (amely bár némiképp erodálódott, de máig fennmaradt) az oka annak, hogy a magyar lakossági bankpiacon a vezető-követő modell érvényesül. Ez a bankok számára kedvező működési feltételt teremt: a piacvezető bank számára biztosítja a magas profitszint fenntartását, a lassan csökkenő piaci részesedést és a bank modernizációját, miközben a versenytársak számára olyan nyereséget tesz lehetővé, amely képes fedezni a nagy költséggel járó terjeszkedést. A vezető-követő modell révén korlátozott verseny árát az adott piacok ügyfelei fizetik meg.

5. A hitelkihelyezés csökkenését nem magyarázzák a kamatok

A hitelkamatok január óta fokozatosan csökkennek, ez elvben kedvező változás. A márciusi árfolyamsokk azonban valószínűleg sokak kedvét elvette a hitelfelvételtől: új dolgok vásárlása helyett inkább a megtakarítás felé fordultak, különösen devizában. Valószínűleg ez a trend továbbra is érvényesülni fog, és elmélyíti a válságot - de addig, amíg a hitelkihelyezés nem fordul pozitívba, addig valószínűleg a GDP sem lesz az.