Ket hettel ezelott elmentem meghallgatni Bajnai Gordon londoni eloadasat az EBRD-ben (European Bank for Reconstruction an Development).
Nemikepp pozitivan csalodtam: Bajnai kepes volt megfelelo angolsaggal, fejbol beszelve, jobbara hiteles kepet festeni a magyarorszagi valsag okairol, es utana az eles kerdesekre adott valaszokat orszagmarketingge atfogalmazni. Az eloadast kovetoen alkalmam volt beszelgetni egy befektetesi alap portfoliokezelojevel, aki osszefoglalta a Bajnaival kapcsolatban londonban erzett altalanos hangulatot: "ez egy jo CEO-nak tunik, kerdes, hogy miniszterelnokkent kihuzza-e egyaltalan a kovetkezo valasztasokig."
Bajnai beszedjet az EBRD fele valo udvariassagi korok lefutasaval kezdte, majd a valsag okainak elemzesere tert at. A valsagkezelo CEO-k tipikus strategiajanak megfeleloen nagyon nyiltan es oszinten beszelt az ot megelozo vezetok hibairol, a valsag tanulsagairol, a sajat kormanyanak sikereirol, ezutan felnagyitotta a kormanya elott allo kockazatokat, vegul pedig elmagyarazta, hogy milyen terve van a kockazatok kezelesere, a 3.8%-os hianycel es a stabil 4%-os novekedes eleresere.
A valsag legfobb okakent a nagy ellatorendszerek struturalis reformjanak az elhalasztasat, es az ebbol fakado magas allamadossagot emlitette. Ezzel szemben a sajat tevekenyseget, mint "valodi" reformot allitotta be: a munkat terhelo adok helyett a fogyasztast terhelo adok fele valo elmozdulast, a nyugdijkorhatar-emelest, a 13 havi nyugdij eltorleset es a foglalkoztatottsag noveleset (?). Legnagyobb sikerkent a koltsegvetesi hiany lefaragasat emlitette, de idovel kiderult, hogy a koltsegcsokkentesek nem iden, hanem jovore fognak bekovetkezni. (A valasztasok elott. vagy utan, kerdem en cinikusan).
Szerinte Magyarorszagon 4%-os novekedesi potencial realizahato. Tekintve hogy Mao. GDP-jenek 80%-a exporthoz kapcsolodik, ezt alapvetoen az exportok novelesevel latja elerhetonek. Itt hangzott el a post cimeben emlitett, nagy derultseget kelto baki, amibol jol sikerult kivagnia magat ("es meg a mezogazdasagrol nem is beszeltem"). Legfobb strategiajat arra alapozza, hogy az orszag jo infrastrukturaja, a szakkepzett munkaero lehetove teszi azt, hogy a valsag soran Nyugat-Europaban megszuno munkahelyek nem ott, hanem nalunk jojjenek ujra letre.
Az eloadas utani kedesek leginkabb arra iranyultak, hogy 1. nem fognak-e megint elszallni a hianyok a valasztasok kozeledtevel, 2. mi lesz a valasztasok utan, 3. a funyiroelvu kiadascsokkentesel nem fojtjak-e meg az oktatast es a kutatast (R&D), amelyek a majdani novekedes hajtoerejei lehetnenek, 4. mi a helyzet a csokkeno nepesseggel. Bajnai lenyegeben azt valaszolta, hogy akarki jon utana, a gazdasag annyira kenyszerpalyan van, hogy nemigen tehet mast, mint hogy folytatja a megkezdett konszolidaciot. A tobbi kerdesre nemigen adott valaszt.
A kerdesekbol kiderult az is, hogy a strategiai gaztarozo, a Nabucco, a Deli Aramlat, a horvatorszagi LNG terminal a londoni elemzok altal szorosan figyelemmel kisert projektek. A kiszamithatatlan Ukrajnatol/Oroszorszagtol valo energiafuggoseget a gazdasag legnagyobb Achilles-sarkakent emlitettek.
Sok minden elhangzott meg a kis es kozepvallalkozasok tamogatasarol, stb. de ez szamomra most meglehetosen erdektelen es nagyreszt inkabb PR, igy erre nem terek ki bovebben.
Erdekes modon Bajnai egyaltalan nem ugy beszelt, mint egy politikus. Minden dontest objektiv, tenyek es logika altal kikenyszeritett szuksegszerusegkent tuntetett fel. Soha egyszer nem utalt a szocialista part jovojere, valasztasi strategiajara, vagy a kiigazito csomag valasztoi percepciojara. A tarsadalmat egy pusztan kozgazdasagi adottsagkent kezelte, egyszer sem hivatkozott tarsadalmi ertekvalasztasokra, noha szerintem a magyar gazdasag strukturalis problemai a valasztok fejeben levo, erzelmekkel atitatott, inkoherens ertekrendszerben gyokeredzenek (egeszegugy, stb.). Ezt amugy mind Gyurcsany, mind Orban is eleg vilagosan latta - az, hogy ez Bajnait egyaltalan nem erdekli, szamomra arra utal, hogy neki a szocialistak valasztasi eredmenye teljesen irrelevans.
Ezutan pedig roviden az en velemenyem:
Nemikepp pozitivan csalodtam: Bajnai kepes volt megfelelo angolsaggal, fejbol beszelve, jobbara hiteles kepet festeni a magyarorszagi valsag okairol, es utana az eles kerdesekre adott valaszokat orszagmarketingge atfogalmazni. Az eloadast kovetoen alkalmam volt beszelgetni egy befektetesi alap portfoliokezelojevel, aki osszefoglalta a Bajnaival kapcsolatban londonban erzett altalanos hangulatot: "ez egy jo CEO-nak tunik, kerdes, hogy miniszterelnokkent kihuzza-e egyaltalan a kovetkezo valasztasokig."
Bajnai beszedjet az EBRD fele valo udvariassagi korok lefutasaval kezdte, majd a valsag okainak elemzesere tert at. A valsagkezelo CEO-k tipikus strategiajanak megfeleloen nagyon nyiltan es oszinten beszelt az ot megelozo vezetok hibairol, a valsag tanulsagairol, a sajat kormanyanak sikereirol, ezutan felnagyitotta a kormanya elott allo kockazatokat, vegul pedig elmagyarazta, hogy milyen terve van a kockazatok kezelesere, a 3.8%-os hianycel es a stabil 4%-os novekedes eleresere.
A valsag legfobb okakent a nagy ellatorendszerek struturalis reformjanak az elhalasztasat, es az ebbol fakado magas allamadossagot emlitette. Ezzel szemben a sajat tevekenyseget, mint "valodi" reformot allitotta be: a munkat terhelo adok helyett a fogyasztast terhelo adok fele valo elmozdulast, a nyugdijkorhatar-emelest, a 13 havi nyugdij eltorleset es a foglalkoztatottsag noveleset (?). Legnagyobb sikerkent a koltsegvetesi hiany lefaragasat emlitette, de idovel kiderult, hogy a koltsegcsokkentesek nem iden, hanem jovore fognak bekovetkezni. (A valasztasok elott. vagy utan, kerdem en cinikusan).
Szerinte Magyarorszagon 4%-os novekedesi potencial realizahato. Tekintve hogy Mao. GDP-jenek 80%-a exporthoz kapcsolodik, ezt alapvetoen az exportok novelesevel latja elerhetonek. Itt hangzott el a post cimeben emlitett, nagy derultseget kelto baki, amibol jol sikerult kivagnia magat ("es meg a mezogazdasagrol nem is beszeltem"). Legfobb strategiajat arra alapozza, hogy az orszag jo infrastrukturaja, a szakkepzett munkaero lehetove teszi azt, hogy a valsag soran Nyugat-Europaban megszuno munkahelyek nem ott, hanem nalunk jojjenek ujra letre.
Az eloadas utani kedesek leginkabb arra iranyultak, hogy 1. nem fognak-e megint elszallni a hianyok a valasztasok kozeledtevel, 2. mi lesz a valasztasok utan, 3. a funyiroelvu kiadascsokkentesel nem fojtjak-e meg az oktatast es a kutatast (R&D), amelyek a majdani novekedes hajtoerejei lehetnenek, 4. mi a helyzet a csokkeno nepesseggel. Bajnai lenyegeben azt valaszolta, hogy akarki jon utana, a gazdasag annyira kenyszerpalyan van, hogy nemigen tehet mast, mint hogy folytatja a megkezdett konszolidaciot. A tobbi kerdesre nemigen adott valaszt.
A kerdesekbol kiderult az is, hogy a strategiai gaztarozo, a Nabucco, a Deli Aramlat, a horvatorszagi LNG terminal a londoni elemzok altal szorosan figyelemmel kisert projektek. A kiszamithatatlan Ukrajnatol/Oroszorszagtol valo energiafuggoseget a gazdasag legnagyobb Achilles-sarkakent emlitettek.
Sok minden elhangzott meg a kis es kozepvallalkozasok tamogatasarol, stb. de ez szamomra most meglehetosen erdektelen es nagyreszt inkabb PR, igy erre nem terek ki bovebben.
Erdekes modon Bajnai egyaltalan nem ugy beszelt, mint egy politikus. Minden dontest objektiv, tenyek es logika altal kikenyszeritett szuksegszerusegkent tuntetett fel. Soha egyszer nem utalt a szocialista part jovojere, valasztasi strategiajara, vagy a kiigazito csomag valasztoi percepciojara. A tarsadalmat egy pusztan kozgazdasagi adottsagkent kezelte, egyszer sem hivatkozott tarsadalmi ertekvalasztasokra, noha szerintem a magyar gazdasag strukturalis problemai a valasztok fejeben levo, erzelmekkel atitatott, inkoherens ertekrendszerben gyokeredzenek (egeszegugy, stb.). Ezt amugy mind Gyurcsany, mind Orban is eleg vilagosan latta - az, hogy ez Bajnait egyaltalan nem erdekli, szamomra arra utal, hogy neki a szocialistak valasztasi eredmenye teljesen irrelevans.
Ezutan pedig roviden az en velemenyem:
- Minden europai orszag az exportok novelesetol varja a gazdasag fellenduleset. Sajnos most hogy az USA kiesett ez igy egyszerre nem fog menni mindenkinek.
- A kozgazdasagtanban nem letezik az "allashelymegmaradas torvenye". Nem biztos, hogy a Nyugat-Europaban megszuno allasok valaha is hasonlo formaban megnyilnak ujra.
- Ugy altalaban igen szomoru, hogy mi mas orszagok levetett, alacsony profitu, alacsony beru iparaiert kuncsorgunk. Regebben meg szo esett a high-techrol, biotechnologiarol, knowledge economy-rol, stb. itt gyakorlatilag csak a high-tech berendezesek osszeszereleserol beszelt.
- Sok orszagnak van nagyon jo infrastrukturaja es szakkepzett munkaereje, naiv azt hinni, hogy az irek vagy a spanyolok nem fogjak probalni megszerezni azokat a projekteket amikre mi is palyazunk.
- Az altala emlitett "reformok" gyakorlatilag csak a szelepek tekergetese a meglevo strukturan. Az egeszsegugyben es sehol masutt az allami szektorban ugyanugy nincsenek objektiv hatekonysagmutatokhoz mert celkituzesek, mint 20 evvel ezelott. Ha nem tudod hova mesz, akkor persze soha nem ersz oda.
- Nem tul biztato, hogy ha o, mint magyar politikus azert hisz abban, hogy a magyar politikusok a helyes lepeseket fogjak tenni, mert kulonben az azonnali allamcsod fenyeget.
- Az allamhaztartasi hiany kiigazitasa joreszt adoemelest jelent, a kiadasi oldal valodi lefaragasa elegge mersekelt. Leginkabb jovobeli igervenyekrol van szo. A koltsegvetes kiadasi odala iden szeptemberig szinte pont ugyanannyi mint a tavalyi ev azonos idoszakaban. Az allam eme hatekonytalan ujraelosztasa az, ami megfojtja a novekedest es a 4%-ot a mesek vilagaba szamuzi. A valasztasok kozeledtevel es a hitelpiacok megnyilasaval pedig valoszinuleg minden megint marad a regiben.
- Az egesz program hitelessege a 3.8%-os hianycel betartasan all vagy bukik. Tekintve hogy az egesz evre tervezett hianyt szeptemberre mar osszehoztuk, a penzugyminiszterium ugy gondolja, hogy az ev hatralevo reszeben az allam tobbletet fog kihozni. Kerdes az, hogy az idei karacsonyi szezon varhato gyengesege es az AFA bevetelektol valo fokozott fuggoseg mellett sikerulni fog-e ez.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése